A szeptember 30-án zárult 2022-es amerikai költségvetési évben a büdzsé hiánya 1375 milliárd dollár volt, közel 50 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Öt év folyamatos növekedés után ezzel már a második egymást követő évben csökkent a deficit - közölte az amerikai pénzügyminisztérium pénteken.
Érdekes közvélemény-kutatást tett közzé az amerikai CNBC gazdasági hírportál, melynek fő konklúziója, hogy az amerikai választók gazdasági kérdésekben jobban bíznak a Republikánus Párt megoldásaiban, mint Joe Bidenben és a Demokrata Pártban. Mivel két és fél hét múlva országos, időközi választás esedékes, a számok nem sok jót jósolnak Bidenéknek.
Szélsőjobboldali győzelem született Olaszországban, és ennek a fősodorban politizáló európai kormányok nem örülnek. Az olasz kormányrudat olyan pártok veszik át, amelyek korábban hevesen kritizálták az EU-t és az eurózónát, ráadásul a korábbi olasz kormányokra jellemző fedezetlen költekezéssel kapcsolatos félelmek is övezik a jobboldali tömörülést. A feszült érdeklődésre tekintettel a milánói UniCredit Bank összeszedte a kormányzásra készülő olasz szövetség gazdaságpolitikai ígéreteit, és ezek összességében megnyugtató képet mutatnak: rövid távon biztosan nem várható felelőtlen költségvetési politika, sőt, a piacbarát intézkedési tervezetek egy része kifejezetten pozitív irányú változást hozhat. Hosszabb távon viszont már több a kérdőjel, és bizony a vitákat az Európai Unióval egy-egy területen gyakorlatilag biztosra vehetjük már most.
Kwasi Kwarteng már nem tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget az Egyesült Királyságban - írja a BBC. Kwarteng volt az a pénzügyminiszter, aki előterjesztette a kormány adócsökkentési terveit, aminek hatására a brit pénzügyi eszközöket gyakorlatilag szétverték, és még a jegybanknak is közbe kellett lépnie.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
A pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kormány idén 4,9%-os hiánycélt tűzött ki, ezt felfelé módosítja az ESA egyenleg tekintetében az extra földgázbeszerzés. De nem tartja kizártnak, hogy még ezzel az 1,2 százalékpontos hiányemelő tétellel is a 4,9% alatt lehet az idei költségvetési deficit, ha az optimista forgatókönyv valósul meg. Érdeklődésünkre azt is elárulta Varga Mihály, hogy a kifizetési stop nyomán a kormány 300 milliárd forintot tud megfogni októberben a kiadási oldalon. Az eseményen az is kiderült, hogy a kormány azt tapasztalja a beérkező adatok alapján, hogy eddig a korábban vártnál kisebb a magyar gazdaság fékeződése a második félévben az energiaválság nyomán. Ez pedig optimizmusra ad okot.
A kormány az idei kőbe vésett hiánycélját már feladta: egész egyszerűen nem tud és nem is nagyon lehet - súlyos gazdasági áldozatok nélkül - további kiigazításokat végrehajtani. Ezek után adódik a kérdés: mennyire áll szilárd lábakon a még nyáron elfogadott 2023-as költségvetés. A háború nem múlt el, az energiaválság még velünk marad, ahogyan a kedvezőtlen nemzetközi növekedési kilátások is, közben az állam finanszírozása is egyre drágább és a nyugdíjasoknak is újabb kompenzáció esedékes.
A Nemzeti Sportközpontok decemberig 27 milliárd forintos hiányt vár. Az elszálló energiaárak által okozott válság több kiemelkedő fontosságú létesítmény bezárásához is vezethet, derült ki a Népszava cikkéből.
A kifizetési stopot a köznyelvben használjuk, de a gyakorlatban is ez valósul meg, még akkor is, ha tulajdonképpen engedélyhez kötött kifizetésekről van szó – fogalmazott Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója a Checklist csütörtöki adásában. Maga az intézkedés "2000"-es kormányhatározatként jelent meg, ennek sajátossága, hogy bár nem tartalmaz államtitkot, mégsem jelenik meg nyilvánosan. Ezen határozattípus sajátosságairól Vig Dávidot, az Amnesty International Magyarország igazgatóját kérdeztük.
Előzetes adatok szerint 893 milliárd forint, a GDP 2,8%-a volt a kormányzati szektor idei első éléves hiánya. Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 627 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,9 százalékponttal lett kedvezőbb - közölte a KSH.
Az Egyesült Királyság kormánya által meghatározott új gazdasági intézkedések "valószínűleg növelni fogják az egyenlőtlenséget" - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állásfoglalásában. Ilyen jellegű nyilatkozatot az IMF nagyon ritkán közöl.
Közzétette az orosz kormány a következő évi költségvetés tervezetének fő számait, amelyekből az látszik, hogy még a kormány is deficittel számol egészen 2025-ig. A reálgazdasági előrejelzések kissé optimisták, de még ezek is GDP-visszaesést valószínűsítenek 2023-ra is, ráadásul a költségvetési és gazdasági pályákat tartósan magas olajárak mellett tervezték meg az oroszok. A számokból két tanulság vonható le: az egyik, hogy az orosz gazdaság kilátásaival kapcsolatban óriási a bizonytalanság; a másik, hogy még az orosz gazdaságpolitikai döntéshozók szerint is fájdalmasan érintik az országot a szankciók.
Az Államadósság Kezelő Központ a diszkont kincstárjegy-piac fejlesztése érdekében arról döntött, hogy a 3 és 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy mellett bevezeti a 6 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegyet - áll az ÁKK közleményében.
Matteo Salvini, az olaszországi választásokon várhatóan győztesként befutó jobboldali koalíció egyik fontos vezetője 30 milliárd eurós állami alapot szeretne létrehozni, amiből a téli hónapokban a vállalkozások számára nyújtanának támogatást. Az oroszellenes szankciók egyik fő kritikusaként és Putyin barátjaként ismert Salvini beszélt az orosz-ukrán háborúról is - írta meg a Bloomberg.
Súlyos recesszió fenyegeti Magyarországot az egekbe emelkedő energiaárak miatt, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat, ezért támogatási programra van szükség a vállalatok számára, hogy ne vesszenek el a munkahelyek – mondta Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. A legnagyobb magyar tulajdonú ipari vállalatcsoport vezére szerint Európa legtöbb országa a vállalatok támogatását is célozza, a magyar kormány mindeddig a lakosság rezsiszámláját igyekezett kordában tartani. Sinkó üdvözli a friss kkv-támogatási bejelentéseket, azonban úgy véli, ha nem érkezik meg az energiaintenzív iparágakba az érdemi állami segítség, akkor jön a létbizonytalanság: azoknak hiába a támogatott rezsiszámla, akiknek a munkaadója bezárt.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök köszönetét fejezte ki a Nemzetközi Valutaalapnak a 2014 óta nyújtott segítségért, azonban a jelen helyzetben, az új segélycsomag kapcsán a folyamatok lassú előrehaladását kifogásolta, írja a Bloomberg.
Augusztusban 236 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi rendszere (önkormányzatok nélkül), pénzforgalmi szemléletben. Ilyen magas deficitre az év nyolcadik hónapjában korábban még nem volt példa.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében azt járjuk körbe, hogy a kormány a költségvetést kiigazító, megszorító lépések után, miért költ 350 milliárd forintot a Vodafone felvásárlására, és mindez hogyan hat vissza a költségvetésre. Egyebek mellett erről kérdezzük Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját. Az adás második részében, a Portfolio szerdán megjelenő heti podcastjéből hallható egy rövid részlet, amiben Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy egy friss felmérés szerint, hogyan helyezték el a pénzüket a magyar háztartások. A teljes adás holnap jelenik meg, a Portfolio Podcast csatornáján.
Akik követték az elmúlt hónapok kormányzati bejelentéseit, mint például adóemelés, új különadók kivetése, minisztériumi nadrágszíjhúzás, állami beruházáselhalasztás, rezsiemelés, kata-szigorítás, azok joggal tehetik fel a kérdést: mennyire összeegyeztethető a józan fiskális politikához való visszatérést hirdető kormányzati kommunikációval a 350 milliárd forintos pénzszórás a Vodafone-ügyletben. Cikkünkben összeszedjük a költségvetést érintő gazdaságpolitikai lépéseket az elmúlt hónapokból, hogy bemutassuk, hol és miért bomolhatott meg a konzisztens fiskális politika és mit üzen ez a lakosságnak, a befektetőknek, és a hitelminősítőknek.
Meglepetésre hatalmas többlet jött össze idén júliusban a költségvetésben, még úgy is, hogy a kormány visszamenőlegesen kifizette a legutóbbi nyugdíjemelést egy összegben. Hétfői gyorsértékelésünkben már rámutattunk arra, hogy a rendkívülinek is mondható egyenleg mögött bevételi okok lehetnek, de nem szabad elmenni amellett, hogy a kormány aktív beavatkozása is segíti az adóbevételeket, valamint féken tartja a kiadási oldalt.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
